Az alábbi történetet Németországból kaptuk, és mivel mi is hallottunk már hasonló sztorikat, bátran állíthatjuk, hogy nem egyedi balszerencséről van szó, hanem jelenségről. Vajon miért?
Az alábbi történetet Németországból kaptuk, és mivel mi is hallottunk már hasonló sztorikat, bátran állíthatjuk, hogy nem egyedi balszerencséről van szó, hanem jelenségről. Vajon miért?
Bár Magyarországon nagyon sokan (elsősorban talán a nyelvtudás miatt) Nagy-Britanniára tekintenek az ígéret földjeként, Európa nyugati felében is beindult az elvándorlás, ám ott a cél a gazdaságilag még mindig viszonylag stabilnak tekinthető Németország. Egyre többen egyre többet vállalnak be, hátrahagyva családot, addigi életet, hogy megpróbáljanak munkához jutni.
Svájc úgy él képzeletünkben, mint egy hihetetlenül nyugodt (és legalább annyira drága) ország, a jólét netovábbja. Mai írásunkból kiderül, hogy a bevándorlókat elfogadó szemléletnek történelmi okai vannak, de az is, hogy előbb-utóbb baj lehet.
Két posztban is foglalkoztunk az utóbbi időszakban azzal, milyen feszültségeket gerjeszt a bevándorlás a befogadó ország és a migránsok között (apropó, szívesen vennénk, ha esetleg Franciaországról vagy Svájcról írna nekünk valaki), úgyhogy úgy éreztük, itt az ideje, hogy megpróbáljuk összefoglalni az eddig érkezett hozzászólásokat. Érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk.
Legutóbb Németország kapcsán jelent meg nálunk egy poszt a multikulturalizmusról és a bevándorlókról. Ma tulajdonképpen ezt a témát folytatjuk, igaz, másik országban és inkább a sajtó szempontjából megközelítve. A kérdés, amit mi is feltennénk, ott a poszt végén, úgyhogy először jó olvasást, aztán pedig jó beszélgetést kívánunk!
Utolsó kommentek