Egyre fokozódik a feszültség több német nagyvárosban, elsősorban a román és bolgár bevándorlók miatt. Olyannyira, hogy több település vezetősége már vészjelzést küldött a berlini szövetségi kormánynak. Hova vezet mindez?
Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakeloKUKAC gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra és szóljatok hozzá ott!
Már megint egy kis „pillanatkép” a multikulti feszültségről. Vajon csak gerjesztik vagy valóban még a fizikailag és kulturálisan nem is olyan távol lévő nációk között is vannak kibékíthetetlen ellentétek? Vagy a fő motiváció a munkahelyféltés, és a nyugati országokban újra felfestik a kelet-európai munkavállalói horda rémét, akik elözönlik a munkaerőpiacot, ami 2014. január 1-től nyílik meg teljesen a románok és a bolgárok előtt.
Több német városban is problémát jelent a gazdasági migránsok tömeges érkezése, elsősorban Bulgáriából és Romániából. Dortmund, Hannover, Duisburg, Berlin és Hamburg vészjelzést küldött a központi kormánynak. (2006-óta hatszorosára nőtt a fenti országokból érkezők száma.)
Az említett városok már a társadalmi békét és egyensúlyt érzik veszélyben. Anyagi támogatást kérnek Angela Merkel kancellártól, hogy kezelni tudják a helyzetet, a lakhatást, a segélyeket és a megnövekedett szervezett bűnözést.
Az egyik probléma, hogy az osztályokban nagyon sok gyerek nem beszél németül, így a helyi gyerekek is lassabban tudnak haladni. Vannak családok, akik 10 gyerekkel érkeznek, és kapnak utánuk szociális támogatást.
A támogatás rendszere Németországban a következő: a gyerek 18 illetve 25 éves koráig adják, ha tanul. Az első két gyerekre 54 400 forintnak megfelelő eurót fizetnek gyerekenként, a harmadikra 56 000, és minden további gyerekre
Németországban jelenleg 90 000 bolgár és 159 000 román él. Sokan azonban, különösen a roma népességből, itt sem élnek jobb körülmények között, mint ami elől elköltöztek.
Ha tetszett, az alábbi posztokat is ajánljuk:
Mikor dobják ki egyből az önéletrajzot?
Németországban állást kapni külföldiként nem könnyű, ráadásul az életrajz is egyenesen a kukában landolhat, ha nem tudjuk, mit vár el a német munkáltató. Az igazi kérdés, hogy hogyan csupaszítható le egy angolszász típusú Curriculum Vitae egy sokkal tárgyszerűbb, szikárabb németes Lebenslauf-ra.
Jobban meg kellene becsülni minket
Régóta érvelek azzal, hogy szerintem rengeteg küldenek haza pénzt, és ezt illene megbecsülni. Ráadásul mi (például én és a családom) tulajdonképpen semmi pénzébe nem kerülünk az államnak.
Idegen vagyok a saját otthonomban
Úgy érzem, meg akarják határozni a környék szabályait is. Vannak olyan területek már Londonban, ahol például egy nő tavaly azért nem kapott állást egy patikában, mert nem volt lefátyolozva, és közterületeken tilosak a félreérthető reklámok.”
A történetből az jött le, hogy én mekkora szemét vagyok, mert szóvá mertem tenni és, mint erdélyi nem „tartok össze” és egy emberként utáltak. Még ha elzavartam volna őket, de nem tettem. Én segítek, ahol tudok, ha úgy adódik és tényleg szükség van rá. De egyrészről én döntsem el, hogy akarok-e és tudok-e segíteni, másrészről ez nem „jár alanyi jogon”, mert erdélyi vagy magyar vagy… akármi más vagyok.
Már nem a fiúk rohangálnak a lányok után
Dániában megváltoztak a viszonyok, már nem (csak) a fiúk nyomulnak a lányokra, hanem fordítva is. Egy bulizós éjszaka története.
Miért vállaljak felelősséget teljesen vadidegen emberekért? Miért gondolják azt, hogy nekik JÁR a segítség, és teljesen természetes, hogy tíz ember ugrik, ha kicsit lefelé görbül a szájuk? Csak azért, mert mindketten magyarok vagyunk?
Minden út Németországba vezet?
Minden nappal többen érkeznek Európa déli részeiből, de a többi bevándorlási hullámmal ellentétben, itt csupa képzett emberről van szó, akik elkeseredetten dolgozni akarnak.
Utolsó kommentek