Úton

Igen, a nyelvtanulásról lesz ma szó, annál is inkább, mert a szokásosnál is aktuálisabb téma, nekünk pedig igencsak profilba vág. Mert ahány ember, annyi történet, de egyetlen dolgot még sosem hallottunk vagy olvastunk: hogy nyelvtudás nélkül lehetne külföldön boldogulni.

Új hét, új történet, ezúttal arról, hogy mit tegyen az, akinek már van veszíteni valója, mert nem nyomorog, gondoskodnia kell családról, valamit már elért az életben - mégis menne…

Pár héttel a megérkezés után ideje elkezdeni tudatosan beilleszkedni újonnan választott környezetünkbe. Ezt teszi Girl in America is, aki vegyül, együtt jógázik reggel a fűben, és macska rajongói klubba jár. Ha ez nem lenne elég, az is kiderül, hogyan mossák a ruhát az amerikaiak.

Őszintén szólva a mai történet elég régóta lapul a levelek között, sokáig vacilláltunk, megjelentessük-e. Mostanában azonban egyre többet találkozunk olyan 50 fölötti emberekkel, akik képtelenek munkához jutni függetlenül attól, milyen munkakörben dolgoztak korábban és mennyi tapasztalatot gyűjtöttek össze. A mai poszt is erről szól.

Mai szerzőnk, Dóri régóta álmodozott arról, hogy külföldi egyetemen tanul tovább, és amikor jött a lehetőség, meg is ragadta - annak ellenére, hogy ismerősei megpróbálták visszatartani, mondván, élete legnagyobb hibáját követi el, amikor nekiindult - először au-pairnek. (A kép illusztráció.)