A mély elkeseredettség szól mai szerzőnk írásából, aki megjárta Hollandiát, ahonnan azonban haza kellett jönnie. Egy éve próbál munkát találni, sikertelenül. Ez is Magyarország…

Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakelo@gmail.com  címre, vagy gyertek a Facebookra  és szóljatok hozzá ott!  

Fefe: 

„Egy hónap múlva lennék 55 éves. Világéletemben középvezetőként dolgoztam, míg 2006-ban kiszervezték a cég dolgozóinak harmadát, ami 500 embert jelentett. Életem legjobb munkahelye volt minden szempontból. 

Mivel korábban elváltam és két leánygyermekemet férfi létemre én neveltem fel, és albérletben laktunk, úgy döntöttem, hogy felveszem a hitelt és saját lakótelepi lakást vásárolok. Amíg volt munkahelyem, jó fizetésem, soha nem volt elmaradásom a törlesztő részletek befizetésével. 

Az igazi problémám 2006 szeptemberétől kezdődött. Azóta nem találok olyan munkahelyet, amiből egyáltalán meg tudnék élni. Végső elkeseredésemben kimentem külföldre, Hollandiában dolgoztam segédmunkásként másfél évet. 

Angolul társalgási szinten beszélek, de a perfekttől nagyon messze van, üzemmérnöki végzettségem van, de a tökéletes nyelvismeret hiányában más, komolyabb munka szóba sem jöhetett. Amiket kint megéltem, arról könyvet lehetne írni! 

Haza kellett jönnöm 

Mikor megkaptam a második fázisú szerződésemet újabb két és fél évre, két hónap után kirúgták a munkaközvetítőt a cégtől, így számomra is véget ért a munka. Bejelentett lakcímem nem volt, munkanélkülire kint nem voltam jogosult, így haza kellett jönnöm. 

Itthon még alkalmi fizikai munkát sem találok, amiből legalább meg lehetne élni, tavaly július óta a 22,800.-Ft-os szociális segélyt kapom. Minden ismerősömnek szóltam, mondom, hogy ha valaki valahol tud munkát, akár alkalmit is szóljon, megyek. 

Korábbi munkahelyeim miatt rengeteg ismerősöm van, de senki nem tud segíteni! 

Közben elvették a magánnyugdíjamat az Orbánék, aminek négyötödét sikeresen eljátszották, elveszítették egy év alatt, amihez ezúton is gratulálok nekik!! Ez az egy segítség lett volna gyermekeim számára esetleges elhalálozásom esetén, mert ez örökölhető lett volna. Azóta már nagyon sajnálom, hogy akkor nem tettem meg, hogy véget vetek életemnek! 

A lakásomat három éve árulom, mivel nem tudom fizetni a részleteimet, meg a rezsimet sem, gyakorlatilag mindenemet elveszítem, amiért eddig dolgoztam, még az autómat is. 

Mondanom sem kell, hogy mindkét gyermekem szintén munkanélküli volt hosszú hónapokon, éveken át. 

Beteg a testvérem 

Közben lejárt egy önkéntes nyugdíjpénztári tagságom, amit a 10 év eltelte után megszüntettem, és kifizettem belőle a magánszemélyek, barátok által kapott kölcsöneimet, hogy legalább nekik ne tartozzam tovább. 

Van egy testvérem, akinek rajtam kívül senkije sincs. Kórházba került, tőlem 100 km-re él, és arra nem vagyok képes, hogy segítsek neki, néha meglátogatni is nehezemre esik, szintén anyagi okok miatt. Világéletében becsületesen dolgozott, tanárnőként, minden fillér keresete után leadózott, fizette a nyugdíjat a TB-t, mindent. Most még a véralvadásgátló injekciót is neki kell megvásárolnia. 

Ráadásul újabb műtétre lesz szüksége, mert a két hónappal ezelőtti műtét következtében elfertőződött a lába, így újabb három hónapig nyomhatja az ágyat a következő műtétre várva. 

Hiába az álláspályázatok 

Meghívtam a köztársasági elnökünket magamhoz, bízva abban, hogy tényleg érdekli őket az emberek sorsa. Hetek múlva válaszukban azt írták, hogy sajnos nem tudják elfogadni meghívásomat, amiből kitűnik, hogy a kutyát nem érdekli az emberek, rászorulók sorsa ebben az országban. Ha én kétmillió Ft-ot keresnék havonta, biztosan én is ilyen érzéketlen lennék a problémák iránt.

Hiába küldöm a pályázataimat az ország különböző álláslehetőségeire, szinte vissza sem válaszolnak. Pedig nem vezérigazgatói állásokra nyújtom be őket! 

Napról napra egyre kilátástalanabb a helyzetem, most megint külföldön szeretnék szerencsét próbálni, de ez is nagyon nehéz, rengeteg a csaló állást hirdető és az életkorom miatt is nehéz. 

Éhezés és mélyszegénység 

De erre ment rá korábbi kapcsolatom is. Nem örömömben mennék ki. Ebben az országban nincs termelés, még az sem talál munkát, aki két kézzel kapaszkodik utána! Kormányunk meg teljesen el van szállva magától, hogy mindent milyen jól csinálnak. Remélem, még megérem, hogy ők is megtapasztalhatják ezt a sanyarú sorsot, amit ma nagyon sokan megtapasztalnak! 

Ebben az országban legalább 2 millió ember éhezik, és köztudottan 5 millió mély szegénységben él. A kormányunk pedig nem meri felvállalni a pénzügy háttérhatalommal szemben az emberek túlélését, segítését!