Tartunk tőle, hogy a mai történet szinte hétköznapi 2013 Magyarországán: egy, a fizetésekből a megduplázódott hitelt fizetni és a gyerekeket eltartani képtelen család, ahol ezért az apa kényszerből külföldön vállal munkát. És most megy utána a család is.
Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakeloKUKAC gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra és szóljatok hozzá ott!
Gabriella
Régóta olvasom ezt a blogot, és láttam különböző történeteket fiataloktól, középkorúaktól, idősektől. Láttam már sok gratulációt azoknak, akik külföldre mentek, és láttam jó pár ellendrukker „hazafit” is. Ezzel az írással számukra szeretném világossá tenni,(már amennyire ezt ezeknek az embereknek lehetséges) miért is kényszerülhet valaki, aki szereti a hazáját arra, hogy elmenjen innen.
Kezdeném azzal, hogy a testvérem 86-ban költözött külföldre. Gyerekként, sőt még fiatal felnőttként sem értettem miért, és sokáig haragudtam rá, amiért úgy gondolta itthon nem boldogul. Ez addig tartott ameddig nem lett saját családom. Tehát férjhez mentem, megszülettek a gyerekeim, lediplomáztam.
Nevelő pedagógusként végeztem (most lehet mondani, hogy büfé, vagy könyvtár szak), de tényleg úgy gondoltam ebbe a munkakörbe fogok dolgozni, segíteni felnőtteken és gyerekeken. Hát sajnos ez a mai napig nem valósult meg mivel, olyan helyen élek ahol az ilyen munkakörök kihalásos rendszerrel, és ismerősi alapon előre kiosztva működik.
Egyelőre gyeden vagyok, de már ott tartok, hogy bármilyen munka megfelelne, ami adódik, mint sok ezer embernek ebben az országban. Még szerencse, hogy a férjemnek egy elég jól fizető kétkezi munkája van, és két éve külföldön dolgozik.
Hogy miért?
És itt érkeztem el a lényeghez! Egyszer úgy gondoltuk, ideje levenni a terhet szüleink válláról, és saját otthonba költözni. Abban az időben (hat évvel ezelőtt), nagyon jó perspektívának látszott hitelt felvenni, természetesen deviza alapon, hiszen az tiszta főnyeremény, de ma már tudjuk, hogy csak egy rémálom.
Tudom, lesznek olyanok, akik azt mondják, nesze neked kellett a hitel most meg ne nyavalyogj. Nem is teszem, csak a történetem végének megértéséhez adok támpontokat. Tehát a magyarországi fizetésekből már nem tudnánk a megduplázódott hitelt fizetni és a gyerekeinket eltartani. Ezért kell egyelőre legalább egyikünknek külföldön dolgozni.
Bár megélünk ebből a fizetésből, de spórolásra már nem elég, előbbre nem jutunk, és így is vannak lemondások, tehát nem élünk királyként, mint azt sokan gondolják. Ez a kormány teljesen ellehetetleníti a családokat, semmibe veszi az embereket.
Vajon van értelme ILYEN ÁRON egy háznak Magyarországon, és az itteni életnek? HÁT SZERINTEM NINCS!!! Ezért döntöttem én is úgy, hogy megyek a férjem után a gyerekekkel együtt, felszámolva az itteni életünket.
A legfőbb okok
- A gyerekeimnek van apjuk, de még sincs, úgy nőnek fel, hogy van, amikor egy hónapban másfél napot látják. (Pedig nem ilyen élet reményében szül az ember.) Állandó idegeskedés a hosszú autóút miatt, vajon odaér-e épségben, és hazaér-e. Ha késik, akkor már minden rossz megfordul az ember fejében.
- Van férjem, de még sincs, és úgy gondolom, egy életem van, amit nem akarok egyedül leélni. Család vagyunk, együtt kell látnunk a gyerekeink növekedését.
- Diplomával, és egynél több gyerekkel a munkalehetőségek száma igen csekély. Akinek már három van, az már majdnem kisebbség számba megy. Egyesek pedig úgy gondolják, hogy csak a CSP miatt szültem. Jelzem nem élünk segélyből, semmilyen plusz állami juttatást nem kapunk!
- Nem akarok minden nap a postaládámba félve belenézni, hogy ugyan milyen levél van benne.
- Nem akarom mindig azt számolgatni, hogy vajon elég e fizetésig a pénzünk, és nem akarom a gyerekeimet állandó lemondásban nevelni.
Csak annyit akarok, hogy a fizetésünk, amiért tisztességesen megdolgozunk, legyen elég a számlákra, élelmiszerre, és ruházkodásra. Luxuskiadások nem kellenek, csak ez az áhított nyugodt élet! De ezt itt nem hagyják, bármennyit is dolgozik az ember. Hát ezért kell elmennünk a hazánkból!!!
Ezekkel a gondolatokkal szeretnék üzenni azoknak akik, mindennek lehordják azokat, akik elhagyják a hazájukat, hogy nekünk is csak egy életünk van, amit szeretnénk MÉLTÓSÁGGAL élni, ha ez itt nem megy, akkor más országban.
Ti, „hazafiak”, maradjatok, jó nektek, hogy tudtok még bízni a javulásban, én már nem tudok. Tudom (már olvastam ilyen kommentet) nem fogunk hiányozni, kivéve a családunknak, a barátainknak, na és az adóhivatalnak mivel az adónkat is visszük magunkkal.”
Ha tetszett, az alábbi posztokat is ajánljuk:
Ha külföldön élsz a legrosszabb esetben még mindig hazamehetsz Magyarországra, ahol van körülötted egy családi, szociális háló, ami talán megtart. Magyarországról nincsen hova visszalépni, ez a bázis, éppen ezért a tét is sokkal nagyobb.
Azt gondoltam, megszokom majd a magyar valóságot, de már be kell látnom: nem megy. Már láttam, hogy nem feltétlenül eleve elrendeltetett dolog a bürokrácia állandó csicskáztatása, a rettegés az adóhivataltól / rendőrtől / bármilyen hivatalos szervtől.
Ezt jó tudni Nagy-Britanniáról
Minden, amit tudni érdemes, linkekkel, adatokkal. Megpróbáltuk összeszedni a hasznos tudnivalókat.
Sajnálom, hogy nem tudom szebben kifejezni és körülírni, de a tény az tény: amit a liverpooli (de ahogy hallom és olvasom, az ország más részein is hasonló a helyzet) fiatalok szórakozás címszóval néha művelnek, az magyar szemnek egészen elképesztő.
Amit tudok tanácsolni mindenkinek: felejtsük el a kelet-európaiak komplexusát! Ugyanazt a munkát tudod végezni külföldön is, amit otthon, amíg beszéled a nyelvet és megvan hozzá a tapasztalatod. És annak a diplomának, aminek otthon nincs értéke, külföldön sem lesz értéke, hiába van belőle három.
Festői szépség és nyomornegyed
Meg sem fordult a fejemben, hogy örök életemre kint maradjak (hiszen ki az, aki életkörülményeinek javítása érdekében keletebbre költözne), viszont nem bántam meg, hogy ezt a pár évet nem szülőhazámban töltöttem, egy nagyon kellemes élménnyel lettem gazdagabb.
Karrierista leszel vagy jó katona
Szeretem Magyarországot, csak azt nem szeretem, amit tesznek vele! A külföldre menés, élés egy ettől független, pozitív világnézeti előny, amit minden embernek ki KELL próbálnia!
Utolsó kommentek