Ismét egy levelet szeretnénk idézni, annál is inkább, mert szerzője (hozzánk hasonlóan) a nyitottságot, a másik megismerésének vágyát hiányolja Magyarországról.

Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakelo@gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra és szóljatok hozzá ott!

Bálint:

A leírt történetek és a hozzászólások is azt bizonyítják, hogy a magyar egy különlegesen nem összetartó, sőt, egyenesen széthúzó, okoskodó, mindenkinél mindent jobban tudó nép.

Én 7 éve nem élek odahaza, jelenleg egy brit energetikai cégnél vagyok menedzser. Cégünk monopólium, befektetési irányításában egyedül egy szabályozó szervezet (OFGEM = Office of Gas and Electricity Markets) érintett a hatékony és fair üzletvitel érdekében.

Az elkövetkezendő 8 év tőkeberuházása 30 milliárd font, az ehhez tartozó projektek véghezvitelének kontrollálása tartozik hozzám. Szóval kijelenthetem, nagy cégről van szó.

És én, mint egy egyszerű magyar bekerültem ehhez a céghez és teljesítek. Megszakadnom nem kell, gondolkodnom annál inkább, ami persze jó. (És nem a megélhetésen kell gondolkodnom, mert sok számjegyű összeget keresek, még sem szálltam el.)

Egyet bizton állíthatok, a magyar embereknek igenis többet kellene látni más országokból, és nem csak a sok rosszat kiemelni. Lehet lenézni azt, aki külföldre megy, lehet szidni is, de egy biztos: akinek esze van és beszéli a nyelvet, többet érhet el, mint otthon valaha.

Magyarországon az oktatástól kezdve mindenhol a bürokrácia uralkodik, márpedig így nem várható előrelépés. Meglátjuk, mit hoz a jövő, én sok sikert kívánok mindenkinek idekint és odahaza egyaránt.