Mai szerzőnk e-mailben jelentkezett, de azt kérte, ne adjuk meg a nevét. Teljesítjük a kérését, mert fontosnak tartjuk, amit leírt. Azt mondja, ha nem változnak meg a dolgok, akkor sokan elmennek majd Magyarországról.

Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat azutrakelo@gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra és szóljatok hozzá ott!

Nem vagyok értelmiségi, nem is tartom magam okosnak. (Nem tudok jól fogalmazni, de azért remélem, érthető lesz az írásom.)

Talán túlságosan optimista és naiv vagyok... Valószínűleg ez vezetett oda, hogy más országba mentem dolgozni. (Megjegyzem nem "észt osztani szeretnék", csak arról írni, amit itt tapasztaltam, tapasztalok, látok.)

Sokat olvastam az interneten arról, hogy aki kimegy, szinte azonnal „gazdag lesz"... hát ez hülyeség (hacsak nem nyer a lottón). Én 150€ -val a zsebemben érkeztem ki ide, a feleségemnek és a gyerekeimnek maradt úgy kb. 5000 forintjuk otthon.

Én így kezdtem, semmi nyelvtudással. De legalább itt értékelték a tudásomat. Mostanára annyit értünk el, hogy kijött a családom, a gyerekek és a feleségem.

Most rendesen tudjuk fizetni az otthon maradt adósságokat, a lakást, stb. Szerényen élünk itt kint, de nem kell azon töprengeni, hogy mi lesz holnap vagy a jövő hónapban. Ketten dolgozunk, de félretenni nem tudunk. Egy évben egyszer tudunk "hazamenni", sajnos.

Szóval amit itt kint látok, hallok, érzékelek - ezek kellenének Magyarországra .Az emberek (legalábbis nagy részük) nyugodt. Nem annyira közvetlenek, mint a magyarok, de ha rendesen, becsületesen dolgozol, akkor nincs gond.

Itt nincs hajtás, relatíve nem kell sietni, a legtöbb helyen órabér van. Persze az nem azt jelenti, hogy akkor lazán is kell dolgozni. Itt a minőség a lényeg, azt követi csak a mennyiség.

Nem akarom leírni az ország nevét, ahol élünk, remélem nem baj. Összehasonlítva Magyarországgal, hát... Itt nem adták el a fél országot, például a cukorgyárakat, a bankokat, a telekomunikációs cégeket, a földet. Itt arra törekednek, hogy ez az ország (és a megszokott életszínvonal) fennmaradjon. A döntések nem a közeljövőről, hanem a távoli jövőről szólnak, és az a cél, hogy a gyerekeknek legyen jobb életük.

Én szégyellem azt, hogy nem otthon élhetek. De úgy gondolom, hogy ha nem fog össze az ország, hogy megállítsa az ellehetetlenítését, akkor sokan eljönnek majd.

A legfőbb gond szerintem, hogy a magyar államot nem a magyarok irányítják. Számokat nem tudok, csak azt, hogy több pénz megy ki, mint be. Nem vezették be az eurót, mert a külföldi bankoknak nem érdeke.

Miért kell külföldi élelmiszereket árulni otthon? Itt ilyen nincs... (illetve van, de ott van mellette a polcon a helyi is, azonos áron).

Miért nem tud összefogni a magyar??? Fellépni és elhatározni dolgokat??? Mert csak magára gondol (sajnos én is ilyen vagyok, de egyedül nem tudok semmit se tenni). Ez rendben van, de így nem jut előrébb az ország, csak akkor, ha összefog.