Úton

Egy egészen különleges levelet kaptunk, amely Ausztriába visz minket, de tulajdonképpen ennél általánosabb érvényű. Mint szerzője írja, "ha nemzetköziségre vágysz, nyitottságra, igazi, tartalmas párbeszédekre, ne Ausztriát válaszd" - de azért aztán kiderül, hogy sok pozitív oldala is van egy ottani munkavállalásnak.

A beilleszkedés kérdése természetesen az egyik legfontosabb része a külföldre költözésnek, hiszen hiába van az embernek rendes (vagy akár jó) munkája, ha nem találja a helyét új életében. Hasonló problémákkal küzdött meg Zsolt is, aki nem olyan régen él Londonban, és megírta nekünk az első hónapok tapasztalatait.

Négy évből három egy folyami hajón nem könnyű élet, ami azonban még keményebb volt, visszajönni Magyarországra. Timi nem is bírta sokáig, két hónap után elmenekült Krétára, ahol csodálatosan érezte magát. Most a visszatérést tervezi.

Egyedül nehezebben megy - szólhatna a mai poszt mottója, és ez nem csak Magyarországon igaz, hanem Angliában is, ahol a fizetés jelentős részét elviszi a megélhetés, ha csak egy bevétel van.

Nemrégiben már jártunk Izraelben, az akkori poszt nyomán született kommentekben pedig felmerült az igény a folytatásra. Miután sem mi, sem a szerző wilike20 nem vagyunk semmi jónak az elrontói, íme tehát, ma kiderül, milyenek az izraeli hétköznapok.