Manapság minden ötödik németországi lakos bevándorló családból származik. A kisebbségek aránya 1.3%-al nőtt egy év alatt, míg a lakosság összlétszáma csökkenést mutat. A kérdés csak az, a bevándorlók segítik a gazdaság működését, vagy csak elveszik a munkát a többiek elől?

Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakeloKUKAC gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra  és szóljatok hozzá ott! 

Az utóbbi néhány évben a multikulturalizmus komoly vitákat váltott ki az országban, elsősorban az integráció szemszögéből. A bevándorlók egy része már az 1960-as években érkezett Németországba elsősorban Törökországból vendégmunkásként. Jelenleg 16 millió ember származik bevándorló családból, azaz majdnem minden ötödik lakos. 

Bár például a bevándorló családokban született sikeres futballisták közelebb hozták a németekhez a kisebbséget, mégis egyre többen pendítik meg, hogy a multikulturalizmus nem működőképes. 

A legutóbbi bevándorlási hullámot azonban már a gazdasági és euró válság okozta, elsősorban Dél-Európából. Azonban az integráció kérdése mindig a törökökhöz tér vissza, akik Európa legnagyobb gazdaságának legnagyobb kisebbségét adják. 

A szakértők hibás lépésnek tartják, hogy a cél a homogén társadalom legyen, inkább az egyenlő és egységes politikai és szociális részvétel kellene, hogy legyen az irány. 

Vannak, akik szerint az integrációval, legalábbis helyi szinten nincsen ekkora probléma, mert a civil társadalom törekszik a békés egymás mellet élésre, ez azonban nem jelenik meg az országos politika szintjén. 

Egy óvodapedagógusnak készülő fiatal lány elmondta, hogy tanulmányainak az is része, hogy elkezdett törökül tanulni, hogy tudjon azokkal a gyerekekkel is beszélgetni, akiknek ez az anyanyelve. 

Ti mit gondoltok a bevándorlásról, és a multikulturalizmusról? 

Ha tetszett, az alábbi posztokat is ajánljuk:

Az otthonmaradt országra gondolok

Vajon mit szólnak ahhoz, hogy én máshol kamatoztatom a tudásom, azt a tapasztalatom, amit itthon szereztem meg?

A pendler

Sokkal korábban átgondoltam már, hogy érdemes-e negyedóra helyett két órát utazni a munkahelyig, eldöntöttem, hogy igen, most már nincs visszaút. Pontosabban van, hogyne volna, de éppen a hátraarc lenne végleges és azt nem akarom. 

Megélni, de mennyiből?

Vajon tisztában vannak-e azzal, hogy nem szabad forintra átszámolni a svájci frankban, euróban, fontban megkeresett fizetést, hiszen azt Svájcban / Németországban / Angliában kell elkölteni az ottani árakat figyelembe véve? 

Miért is kell elmennem a hazámból?

Adósság, munkanélküliségből, a férj és apa külföldön vállal kényszerből munkát... ismerős történet? Sajnos igen. De attól még fájdalmasan egyedi és igaz.

Nincs hova visszalépni

Ha külföldön élsz a legrosszabb esetben még mindig hazamehetsz Magyarországra, ahol van körülötted egy családi, szociális háló, ami talán megtart. Magyarországról nincsen hova visszalépni, ez a bázis, éppen ezért a tét is sokkal nagyobb. 

Nem megy ez nekem itt

Azt gondoltam, megszokom majd a magyar valóságot, de már be kell látnom: nem megy. Már láttam, hogy nem feltétlenül eleve elrendeltetett dolog a bürokrácia állandó csicskáztatása, a rettegés az adóhivataltól / rendőrtől / bármilyen hivatalos szervtől.

Ezt jó tudni Nagy-Britanniáról

Minden, amit tudni érdemes, linkekkel, adatokkal. Megpróbáltuk összeszedni a hasznos tudnivalókat.

Különös angliai szilveszter

Sajnálom, hogy nem tudom szebben kifejezni és körülírni, de a tény az tény: amit a liverpooli (de ahogy hallom és olvasom, az ország más részein is hasonló a helyzet) fiatalok szórakozás címszóval néha művelnek, az magyar szemnek egészen elképesztő.